Corvina könyvtár (lat. Bibliotheca Corviniana): I. (Hunyadi) Mátyás király (ur. 1458-90) egykori világhírű könyvtára. - Az Alpoktól É-ra az első, s egyúttal a legjelentősebb humanista fejedelmi kvtár a ~ volt. Vitéz János váradi és Janus Pannonius  pécsi kvtára szolgált közvetlen mintaképül Mátyás számára, akinek izlését Vitéz mint nevelő is formálta. A ~ alapítása nem köthető dátumhoz. 1467 körül már több adat utal a Mátyás könyvek iránti érdeklődésére, ekkor ajánlotta neki a Ferrarában élő m. Andreas Pannonius OCarth fejedelmi erényekről írott munkáját. Galeotto Marzio ekkor már Budán élt, talán ő volt a ~ első kvtárosa. 1472: →Vitéz János összeesküvése leleplezése után a ~ fejlődése megakadt, de az 1480-as évektől páratlan gyarapodást ért. 1476: Mátyás Aragóniai Beatrixszel kötött házassága után uis a kir. udvar olasz reneszánsz mintára teljesen átalakult, a kvtár is az udvari élet és a fejedelmi reprezentáció fontos színtere lett. A ~ új kvtárosa, a firenzei Taddeo Ugoletó fáradhatatlanul kutatott új szövegek után, szervezte és felügyeltette a másolást, gondja volt a különleges kötésekre, új berendezést csináltatott, s a velencei Naldo Naldival megíratta a kvtár versbe foglalt ismertetését. -

Az eredeti állomány mintegy 2000-2500 kötetre (korvinára) becsülhető, ezek nagy része pergamen-kódex volt, de akadt közöttük néhány nyomtatvány is. - Az igényes díszítés kezdettől fogva jellemezte a korvinákat. Eleinte az egyszerűbb fehér indafonatos lapszéldíszek voltak túlsúlyban, az 1480-as évektől viszont a legkíválóbb firenzei könyvfestők dolgoztak Mátyás kódexein, többek között Attavante de Attavantibus és tanítványa, Boccardino Vecchio. Gazdag, változatos lapszéldíszeik között gyakran jelennek meg antik motívumok, Mátyás-emblémák, vagy a király portréi. Mátyás azonban nemcsak Itáliában dolgoztatott, hanem Budán is létesített egy rangos kódexmásoló műhelyt. A kötetekben díszhelyre került Mátyás tulajdonosi címere. A becsukott kódexeknek a gazdagon díszített korvina-kötés adott egyéni jelleget. Egy részüket selyembe vagy bársonyba kötötték és  díszes veretekkel látták el, más részük vaknyomásos vagy aranyozott bőrkötést kapott, melyet ugyancsak elláttak a király címerével. Minden darab önállóan megtervezett műremek volt. A könyv címe általában a hátsó kötéstáblán olvasható, mivel a kódexek a polcokon első táblájukon feküdtek. -

Mátyás igyekezett a ~ba az ókori szerzők és a kortárs humanisták minden fontos művét összegyűjteni. A görög szerzőket eredetiben és fordításban egyaránt gyűjtötte. A tudományszakok jól kifejezik a humanista érdeklődés sokszínűségét: filozófia (görög, római, középkori), teológia (liturgia, egyházatyák, skolasztikus szerzők), történelem (ókori görög, latin, bizánci, humanista történetírók), filológia, szépirodalom (görög, klasszikus latin, humanista szerzők), földrajz, csillagászat, orvostudomány, építészet és hadtudomány. A szövegek iránti igényességet jelzi, hogy ezeket utóbb javítgatták. Az egyik jeles korrektor maga Vitéz János volt. Mátyás nemcsak könyvvásárlásra és másolásra, hanem görög és olasz művek fordításra, s eredeti művek írására (Bonfini), összeállítására (Janus Pannonius epigrammáinak összegyűjtése) is adott megbízást. - A ~ a budai kir. palota K-i szárnyában, a trónterem mellett volt. Két magasra boltozott termet foglalt el, az egyik a görög, a másik a latin szerzők számára. A kötetek a falak mentén futó faragott, aranyozott pocokon voltak elhelyezve, a por ellen színes leplekkel letakarva. A Dunára néző színes üvegablalkok között állt a királyi kerevet, Mátyás itt olvasott vagy társalgott kedves humanistáival. Fennmaradt az oszlopfőre vésett felirat: Mathias Princeps invictus ingenii voluptati opus hoc condidit generosum, 'A győzhetetlen Mátyás király a szellem gyönyörűségére emeltette ezt a nemes alkotást.' - A ~ gyarapodását a kir. halála szakította félbe, amikor csupán Firenzében 150 kódexen dolgoztak a ~ számára, de ezek a kvek már sosem jutottak el Budára. Mátyás halála után a könyvtár lassú sorvadásnak indult: ki kölcsön kért, ki ajándékba kapott egy-egy kötetet. A rendszeres gyarapítás megszünt. A kvek elszivárgásának előnye is volt, ezek a kötetek többnyire elkerülték a pusztulást, s termékenyítően hatottak az új környezet könyvkultúrájára is. A ~t Vvz. II. Szulejmán vitte magával Konstantinápolyba, amikor 1526: kifosztotta Budát. A ~ Isztambulban fellelt töredékét, mintegy 20 kódexet 1868: Abdul Aziz, ill. 1877: II. Abdul Hamid szultán visszaadta Mo-nak. - A 17-18. sz: az a meggyőződés élt, hogy a kódexek még Budán vannak. 1686: Buda felszabadítása után éppen ezért a romok között talált kv-eket Bécsbe szállították. Ezt az anyagot Csapodi Csabának sikerült azonosítania, s kimutania, hogy nem a ~, hanem a →királyi kápolna könyvei. - A hiteles korvinák száma 2001: 216-ra becsülhető, melyek a világ mintegy 45 kvtárában vannak szétszórva. Mo-on nagyobb gyűjteménnyel az OSZK és a bpi Egyetemi kvtár rendelkezik. M.E.-Cs.G.K.

Pallas X:815. (s.v. Korvinák) - Berkovits Ilona: A mo-i korvinák. Bp., 1964. - Balogh Jolán: A műv. Mátyás kir. udvarában. 1-2. köt. Bp., 1966. - Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock, Bp., 1973. - Uő: A budai kir. palotában 1686: talált kódexek és nyomtatott kv-ek. Bp., 1984. - Balogh Jolán: Mátyás kir. és a művészet. Bp., 1985:35. - MKsz 1986:295. (Csapodi Csaba: Újabban ismeretessé vált hiteles és ál-korvinák) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:59.- Bibliotheca Corviniana 1490-1990. OSZK kiáll. katalógus, Bp., 1990. - Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana. Bp., 1990. (4. kiad.) - Hoffmann 1992.

---

Corvina könyvtár (lat. Bibliotheca Corviniana): I. (Hunyadi) Mátyás király (ur. 1458–90) egykori világhírű könyvtára. – Az Alpoktól É-ra az első, s egyúttal a legjelentősebb humanista fejedelmi kvtár volt. Vitéz János váradi és Janus Pannonius pécsi kvtára szolgált közvetlen mintaképül Mátyás számára, akinek ízlését Vitéz mint nevelő is formálta. A ~ alapítása nem köthető dátumhoz. 1467 k. már több adat utal Mátyás kv-ek iránti érdeklődésére, ekkor ajánlotta neki a Ferrarában élő m. Andreas Pannonius OCarth fejed. erényekről írott munkáját. Galeotto Marzio ekkor már Budán élt, talán ő volt a ~ első kvtárosa. 1472: →Vitéz János összeesküvése leleplezése után a ~ fejlődése megakadt, de az 1480-as évektől páratlan gyarapodást ért. 1476: Mátyás Aragóniai Beatrixszel kötött házassága után ui. a kir. udvar olasz reneszánsz mintára teljesen átalakult, a kvtár is az udvari élet és a fejed. reprezentáció fontos színtere lett. A ~ új kvtárosa, a firenzei Taddeo Ugoleto fáradhatatlanul kutatott új szövegek után, szervezte és felügyeltette a másolást, gondja volt a különleges kötésekre, új berendezést csináltatott, s a velencei Naldo Naldival megíratta a kvtár versbe foglalt ismertetését. – Az eredeti állomány mintegy 2000–2500 kötetre (corvinára) becsülhető, ezek nagy része pergamen-kódex volt, de akadt közöttük néhány nyomtatvány is. – Az igényes díszítés kezdettől fogva jellemezte a corvinákat. Eleinte az egyszerűbb fehér indafonatos lapszéldíszek voltak túlsúlyban, az 1480-as évektől viszont a legkiválóbb firenzei kv-festők dolgoztak Mátyás kódexein, többek között Attavante de Attavantibus és tanítványa, Boccardino Vecchio. Gazdag, változatos lapszéldíszeik között gyakran jelennek meg antik motívumok, Mátyás-emblémák v. a kir. portréi. Mátyás azonban nemcsak Itáliában dolgoztatott, hanem Budán is létesített egy rangos kódexmásoló műhelyt. A kötetekben díszhelyre került Mátyás tulajdonosi címere. A becsukott kódexeknek a gazdagon díszített corvina-kötés adott egyéni jelleget. Egy részüket selyembe v. bársonyba kötötték és díszes veretekkel látták el, más részük vaknyomásos v. aranyozott bőrkötést kapott, melyet ugyancsak elláttak a kir. címerével. Minden darab önállóan megtervezett műremek volt. A kv. címe általában a hátsó kötéstáblán olvasható, mivel a kódexek a polcokon első táblájukon feküdtek. – Mátyás igyekezett a ~ba az ókori szerzők és a kortárs humanisták minden fontos művét összegyűjteni. A gör. szerzőket eredetiben és fordításban egyaránt gyűjtötte. A tudományszakok jól kifejezik a humanista érdeklődés sokszínűségét: filozófia (gör., róm., kk.), teológia (lit., egyházatyák, skolasztikus szerzők), történelem (ókori gör., lat., bizánci, humanista történetírók), filológia, szépirod. (gör., klasszikus lat., humanista szerzők), földrajz, csillagászat, orvostud., építészet és hadtudomány. A szövegek iránti igényességet jelzi, hogy ezeket utóbb javítgatták. Az egyik jeles korrektor maga Vitéz János volt. Mátyás nemcsak kv-vásárlásra és másolásra, hanem gör. és ol. művek fordítására s eredeti művek írására (Bonfini), összeállítására (Janus Pannonius epigrammáinak összegyűjtése) is adott megbízást. – A ~ a budai kir. palota K-i szárnyában, a trónterem mellett volt. Két magasra boltozott termet foglalt el, az egyik a gör., a másik a lat. szerzők számára. A kötetek a falak mentén futó faragott, aranyozott polcokon voltak elhelyezve, a por ellen színes leplekkel letakarva. A Dunára néző színes üvegablakok között állt a királyi kerevet, Mátyás itt olvasott v. társalgott kedves humanistáival. Fennmaradt az oszlopfőre vésett felirat: Mathias Princeps invictus ingenii voluptati opus hoc condidit generosum, ‘A győzhetetlen Mátyás király a szellem gyönyörűségére emeltette ezt a nemes alkotást’. – A ~ gyarapodását a kir. halála szakította félbe, amikor csupán Firenzében 150 kódexen dolgoztak a ~ számára, de ezek a kv-ek már sosem jutottak el Budára. Mátyás halála után a ~ lassú sorvadásnak indult: ki kölcsön kért, ki ajándékba kapott egy-egy kötetet. A rendszeres gyarapítás megszűnt. A kv-ek elszivárgásának előnye is volt, ezek a kötetek többnyire elkerülték a pusztulást, s termékenyítően hatottak az új környezet kv-kultúrájára is. A ~t II. Szulejmán vitte magával Konstantinápolyba, amikor 1526: kifosztotta Budát. A ~ Isztambulban fellelt töredékét, mintegy húsz kódexet Abdul Aziz 1868: ill. II. Abdul Hamid szultán 1877: visszaadta Mo-nak. – A 17–18. sz: az a meggyőződés élt, hogy a kódexek még Budán vannak. Éppen ezért Buda felszabadítása után, 1686: a romok között talált kv-eket Bécsbe szállították. Ezt az anyagot →Csapodi Csabának sikerült azonosítania, s kimutatnia, hogy nem a ~, hanem a →királyi kápolna kv-ei. – A hiteles corvinák száma 2001: 216-ra becsülhető, melyek a világ mintegy 45 kvtárában vannak szétszórva. Mo-on nagyobb gyűjteménnyel az OSZK és a bpi Egyetemi Kvtár rendelkezik. M.E.–Cs.G.K.

Pallas X:815. (s.v. Korvinák) – Berkovits Ilona: A mo-i korvinák. Bp., 1964. – Balogh Jolán: A műv. Mátyás kir. udvarában. 1–2. köt. Bp., 1966. – Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973. – Uő: A budai kir. palotában 1686: talált kódexek és nyomtatott kv-ek. Bp., 1984. – Balogh Jolán: Mátyás kir. és a műv. Bp., 1985:35. – MKsz 1986:295. (Csapodi Csaba: Újabban ismeretessé vált hiteles és ál-korvinák) – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:59. – Bibliotheca Corviniana 1490–1990. OSZK kiáll. katalógus, Bp., 1990. – Csapodi Csaba–Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana. Bp., 1990. (4. kiad.) – Hoffmann 1992.